Sásd
Sásd város Baranya vármegyében. A megye Hegyháti járásának a székhelye.
A város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található.
A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.
Áthalad a városon a on és a is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.
Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.
A város egy napsütötte, nyitott medencében fekszik, nagyjából félúton Pécs és Kaposvár között, mindkettőtől körülbelül 32 kilométerre, a 66-os főút mentén. Dombóvártól 15 kilométerre délre helyezkedik el, azzal a 611-es főút köti össze. Komlótól 19 kilométerre található.
A környező kisebb települések (jobbára zsákfalvak) közül Vázsnokra a 611-esből kelet felé kiágazó, másfél kilométer hosszú 65 192-es számú mellékút vezet; Vargára és Felsőegerszegre a város déli határszélén a 66-osból keletnek kiágazó 65 189-es (illetve utóbbi az abból északnak kanyarodó 65 191-es) úton juthatunk el, Palét pedig csak egy önkormányzati út köti össze a 66-ossal, Sásd északnyugati peremén.
Áthalad a városon a on és a is, közös állomásuk, Sásd vasútállomás a belvárostól északra található, közúti megközelítését a 611-esből nyugat felé a 65 366-os számú mellékút biztosítja.
Közigazgatási területén keresztülfolyik a Baranya-csatorna, a város belterületétől keletre.
Térkép - Sásd
Térkép
Ország - Magyarország
Magyarország zászlaja |
Jelenlegi határai nagyjából egyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. A két világháború között számos kormány alakult, többek között kommunista kormány is, melynek a bukása és felszámolása után megalakuló szolgált ki. Magyarország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
HUF | Magyar forint (Hungarian forint) | Ft | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
HU | Magyar nyelv (Hungarian language) |